Szerencsés ember

Gyerekkorom legmeghatározóbb filmje, azt hiszem a Vissza a jövőben volt. Személy szerint az első rész a kedvencem, de bárhol bármikor megnézem bármelyik részt! Sőt! Minden télen egyszer rendezünk a férjemmel egy Vissza a jövőbe maratont. Ilyenkor egy délután és este leforgása alatt megnézzük egyben a három részt!

 

Bizonyára mindannyian tudjátok, hogy Michael J. Fox fiatalkori Parkinson-kórban szenved. És azt is tudjátok, hogy 20 éve él ezzel a betegséggel? És hogy a Doc Hollywood forgatásán kezdte észrevenni a tüneteit? Mindezeket én is csak onnan tudom, hogy elolvastam Mike könyvét az Szerencsés embert.

Az egész úgy kezdődött, hogy férjemmel nagy filmnézősök vagyunk. Van egy két kedvenc színészünk és színésznőnk, akikért különösen odavagyunk. Ilyenkor a színész összes filmjét megnézzük, értékeljük, beszélünk róla. (Férjem amúgy olyan nagy filmmániás, hogy megy a TV és elhagyja a száját az a mondat, hogy "Mi ez, ezt még nem láttam!", akkor tudjuk, hogy szökőév van!) Na mármost valószínűleg ezért is hozta ki a könyvtárból Michel J. Fox önéletrajzi regényét. Így még többet megtudtunk erről a nagyon szimpi srácról (nekem ő mindig az marad!).
Annyi mindent írnék, amit a könyvből megtudtam róla, de nem akarok semmit elmondani nektek, mert szeretném, hogy elolvassátok a könyvet! OK? Irány a könyvtár, vagy antikvárium és keressétek a könyvet! Annyit elárulok, hogy sokat lehet a könyvből tanulni. Szeretetről, a betegségről, a titkokról és az álmokról. De mindezt nem patetikus módon, nem sztárosan, hanem úgy, mintha a szomszéd srác mesélne nektek. Az, hogy a szomszéd srác történetesen színész és nem hentes, vagy autószerelő, most nem is lényeges. Hiszen Ő egy szerencsés ember! :)

XOXO